Komoly terhet ró a családokra, hogy megfelelő iskolát, majd később megfelelő továbbtanulási lehetőségeket találjanak gyermeküknek. És itt nem csak a pénzügyi teherre gondolok, hanem elsősorban azokra a konfliktusokra, amiket egy ilyen komoly döntési helyzet hoz a családon belül. A gyerek jövőjével kapcsolatban már talán a születésekor is vannak elképzelései a család több generációjának, és egyre erősebb társadalmi nyomással is számolni kell, egyre korábban kezdődik el a sikeres szakmai életút felé való terelgetés. 

A (nagyszülők és a) szülők elképzeléseire hat a saját történetük, a sikeres és boldog élethez vezető útról való elképzeléseik és jó esetben az is, hogy milyen tehetségeket, érdeklődési irányt látnak a gyermekben. 

Míg az óvoda, általános iskola és a korai fejlesztő foglalkozások megválasztásánál nem nagyon lehet közvetlen beleszólása a gyermeknek, a középiskola felé haladva már érdemes lehet bevonni, mivel van némi tapasztalata saját működéséről, így el tudja dönteni, hogy egy tárgy vagy szakma érdekli-e vagy sem. A középiskola megválasztásánál így már minimum hármasban – a két szülő mellett a gyermekkel -, együtt lenne jó döntést hozni. 

De hogyan? Ritkán fordul elő, hogy mindenkinek a javaslata egy irányba mutat. Teljesen természetes, hogy ezek a döntések vitákat kavarnak, hiszen eltérő célok, igények, tapasztalatok és félelmek vezérlik a családtagokat, sokszor előfordul, hogy még a két szülő sem ért egyet. A döntésnek pedig egyre komolyabb a tétje, ráadásul időben egyre korábbra tolódik, hiszen sok iskolai helyért erőteljes verseny folyik, a felvételi előkészítőket vagy később a külföldi tanulást támogató programokat akár 1-2 évvel a hivatalos felvételik előtt el kell kezdeni. 

Egy ilyen feszült döntési környezetben, amely a kamaszkor alapvetően is konfliktusokkal tarkított időszakában zajlik, nem könnyű olyan megoldást találni, amivel a család érintett tagjai mind meg lesznek elégedve hosszútávon is, ami motiváló a fiatal és egyben megnyugtató a szülő számára. 

A pályaorientációhoz kapcsolódó kamasz-szülő mediációs folyamat abban tud segítséget adni, hogy megteremti a nyílt és őszinte párbeszéd terét, támogatja az együttműködést, de nem áll egyik fél pártjára sem, nem ad tanácsot, hanem segít megtalálni a család saját, a hétköznapokban is működőképes megoldásait.